Két pad között

Miután eddigi "szállásadóm" (cseppet sem) kedvesen utalt arra, hogy ma (09.30.) lejár a bérleti szerződésem, úgy döntöttem, hogy beelőzök és este kipakolom a kutyaólat. Fő a pozitív gondolkodás, tettem egy kört az új üzlet felé, hogy megnézzem a SZÍNES FALAKAT. Fél siker! A fal felső fele, tehát az egyik szín felkerült a falra. Megjegyzem: arról volt szó, hogy már tegnapelőtt ki lesz festve teljesen. Így egy kicsit(?) lelohadt a lelkesedésem és egy árva pozitív gondolat sem jutott eszembe, negatív annál több... Valószínűleg a piktor is gondolhatta, hogy nem leszek vidám, mert a tett helyszínén hagyott nekem egy kartonpapírt, amelyikre felfestette nekem a két színt, hogy legalább el tudjak menni függönyt választani és bordűrt venni, ami majd a két színt elválasztja egymástól. Délután még egy utolsó vendég jött, ez volt a hattyúdalom ezen a helyen, aztán szépen összecsomagoltam a nem kevés motyómat (hogy a francba tudott beleférni abba az apró helységbe ennyi cucc???), jött István és Alek, és két fordulóval, két kocsival hazaköltöztettük a műhelyemet. Ott maradt az üres kis kuckó, kicsit össze is szorult a szívem, mégis csak lehúztam itt pár évet! Ma letekerem a kulcscsomómról az üzlet kulcsait, kitörlöm a memóriámból a riasztó kódját és búcsút intek a Stúdió 4-nek. Ennyi volt...