Úgy néz ki, hogy szökésben vagyunk! Sikeresen megszöktünk a pécsi 20-30 cm hó elől. Egészen Pestig teljesen száraz pályán mentünk. Eseménytelen út volt. Leparkoltuk az autót és időben értünk oda Ferihegyre (nekem már csak Ferihegy marad örökre!). Becsekkolás, aztán biztonsági ellenőrzés. Hosszú sor. Végre sorra kerülök.Miután volt időnk sorban állás közben, többször is végignéztük az oktató filmet, mit hogyan kell csinálni, Nadrágból öv kihúzva, táska tartalma ellenőrizve, azt gondoltam, hogy teljesen biztonságos vagyok, de egyszer csak rám szólt a biztonságis, hogy a pulcsimat is vegyem le. Tiszta szerencse, hogy a hidegre való tekintettel 15 perccel előtte a pulcsi alá húztam egy vékony pólót. Ellenkező esetben lett volna mit nézni... Inez még nálam is kevésbé biztonságos, becsipogott a kapun, hát jól le is ellenőrizték! A repülés teljesen jó volt, bár látni nem nagyon láttunk, de legalább tudjuk, hogy igaz a közhely, miszerint a felhők fölött mindig kék az ég! Időben megérkeztünk Párizs fölé, megkezdtük a leszállást, a gép kerekei már alig 2 méterre voltak a földtől, amikor a pilóta gázt adott és felrántotta a gépet és újra felfelé(!!!!) repültünk. Azt hiszem ezt hívják átstartolásnak?! Kicsit megfagyott a levegő a fedélzeten!. Egy újabb kör következett Párizs felett, majd másodjára már sikerült letenni a gépet.
Felültünk a reptéren az RER-re (mint a HÉV) és bevonatoztunk a belvárosba. Ott leszálltunk és némi bolyongás után megtaláltuk a föld alól kivezető utat, majd nemsokára a házunkat, lakásunkat is.
Mai cél a Montmartre volt, az én szívem egyik csücske, a Sacre Coeur templommal. Meg a lépcsők a szűk utcákban, meg az utcai festők, meg egy régen látott kávézó, emlékek, vigalmi negyed, a Place Pigalle és persze a Moulin Rouge.... Most néhány fotó a sokból:
Végül egy könnyű vacsora egy szűk utcában, fűtött teraszon. És most elég rendes fáradtság mindkettőnknél.
Jó! (az átstartolás izgi lehetett, ez olyan mint a jobbról jó - illetve; leszállunk - illetve...)
VálaszTörlésP:)